Üzemeltetési útmutató
Ahhoz hogy a kályha jó hatásfokkal üzemeljen és hosszú ideig használható és szép maradjon, a megfelelő tüzelőn, a begyújtás és a tüzelés módján legalább annyira múlik, mint magán a kályhán!
Tehát, hogy a tulajdonos mennyire lesz elégedett a kályhájával, legalább annyira múlik saját magán, mint a kályhát építő kályháson. A kályha helyes üzemeltetése némi gyakorlatot igényel, ezért az újdonsült kályha tulajdonosoknak erre eleinte némi figyelmet kell fordítaniuk!
Az újonnan épült kályhákat a használatba vétel előtt esetleg szárító fűtéssel ki kell szárítani. A kályha beüzemelése, az esetleges szárító fűtés tekintetében mindenképpen a kivitelező kályhás útmutatásai szerint járjunk el.
A már üzembe helyezett kályha helyes használata
A kályhákat rövid ideig tartó, intenzív, ebből következően hatékony és tiszta égésre tervezik. Ennek érdekében az egy begyújtásra tervezett tűzifa mennyiséget egyszerre kell berakni és eltüzelni. Annál hatékonyabb az égés, minél nagyobb mennyiségű tűzifát rakunk egyszerre a tűztérbe – természetesen betartva a kályhás által megadott maximálisan berakható famennyiséget. Ezért érdemes inkább ritkábban és nagyobb mennyiségű fával begyújtani, mint gyakrabban kevéssel. A tüzelés közben utánrakni (több tűzifát betenni) nem szabad, mivel csökkenti az égés hatásfokát, a túlfűtés pedig jelentős mértékben csökkentheti a kályha élettartamát.
Nehéz és középnehéz kályhákban a fűtési szezon nagy részében naponta csak egyszer kell begyújtani, a következő napi begyújtásig viszonylag egyenletesen sugározza az eltárolt meleget. Extrém alacsony energiaigényű házban (passzívházban) egy jól méretezett, nehéz építésű kályhában az idény nagy részében két-három naponta kell csak begyújtani.
A teljesítmény szükség szerint csökkenthető az egyszerre berakott tüzelő mennyiségének csökkentésével, ám a kályhás által megadott maximálisan berakható mennyiségnek legalább a felét célszerű berakni. Ellenkező esetben a kályha egyébként igen magas hatásfoka már csökkenhet. Ha még így is túl nagy a teljesítmény, inkább ritkábban kell begyújtani.
A magas hőmérsékletű és hatékony égés feltétele a száraz tűzifa. A frissen vágott tűzifa fűtőértéke fele-harmada a már legalább 2 éve fedett helyen száradóénak, ezért kizárólag ez utóbbit érdemes fűtésre használni. A nem kellően száraz fával való tüzelés nem csak pazarlás, de a kályha élettartamát is töredékére csökkenti. Ha szeretne többet tudni arról, hogy hogyan befolyásolja az égés hatékonyságát a nem kellően száraz tűzifa, és hogy hogyan és meddig érdemes szárítani, kattintson ide…
A leghatékonyabb és legtisztább begyújtás az úgynevezett felülről való begyújtás. Szokatlanul hangozhat, hogy a felülről meggyújtott farakáson az égés felülről lefele fog terjedni, de így teszünk legjobbat a pénztárcánknak, a kályhának és a környezetünknek is! Ezért én csak ezt a begyújtási módot ismertetem. A felső begyújtás azonban kizárólag száraz tűzifával nyújt igazi élményt.
Mivel az érvényes szabványok szerint fatüzelésű kályhában nem lehet rostély (és így hamuzó sem) - amely egyébként a fatüzelés hatásfokát és károsanyag kibocsájtást is rendkívül károsan befolyásolja - ezért én csak a tömör tűztérfenékkel rendelkező kályhák használatát ismertetem.
A legjobb, ha a fahasábok közel azonos méretűek. A legtöbb tűztérbe keresztben-hosszában befér a 33 cm hosszúra vágott tűzifa, ahol ez nem fér be ott a 25 cm-est érdemes beszerezni. Átlagosan kb. 8-10 cm vastagra hasítva a legjobb, tehát a kereskedelemben kapható hasáb tűzifát érdemes még 2-3 felé hasítani, a kályhában való hatékony tüzelés érdekében.
A begyújtás menete
A begyújtáshoz szánt teljes tűzifa mennyiséget a következőképpen rakjuk be a tűztérbe: Az első sor fahasábot az ajtó síkjára merőlegesen helyezzük el, betakarva a tűztér fenekét. Az egymás mellé kerülő hasábok között hagyjunk 1-2 cm rést, hogy a levegő és a füstgáz szabadon közlekedhessen közöttük. A következő sor hasábot az előző sorra merőlegesen ugyancsak 1-2 cm-enként , majd megint merőlegesen, amíg be nem raktuk a szükséges mennyiséget. A farakás tetejére elhelyezünk egy-két begyújtó kockát, majd ennek a tetejére 3-5 szál, a tűzifából kétujjnyi vékonyra hasított száraz gyújtóst. A begyújtó kocka meggyújtásával elindítjuk az égést.
A begyújtás után a BIO tűztérrel rendelkező kályha tűzterének ajtaját lezárjuk az égés teljes idejére, az égést tápláló levegőt szabályzó szelepet pedig teljesen kinyitjuk. Hagyományos - tömör falú - tűztér esetén a tűztér-ajtót ujjnyira (kb. 2 cm) nyitva hagyjuk (mi magunk egyébébként ilyen tűzteret nem építünk, mint ahogy a helyiség légellátásától függő kályhát sem).
![]() |
A felülről való begyújtásnál a láng felülről terjed a farakás aljáig, jóval tisztább és hatékonyabb égést eredményezve. |
Figyeljük meg, amint a gyújtós meggyulladása után a lángok szépen lassan – a sugárzás hatására – lefele terjednek a farakás aljáig. Kb. 10-20 perc múlva a teljes farakás intenzíven lángol! A felülről való begyújtással az égés hatékonyabb és tisztább, mint alulról történő begyújtással. A lángoknak nem kell áthaladniuk a felettük levő, még nem égő, hideg fán, így nem hűlnek le.
Fontos, hogy a tüzelés teljes időtartama alatt az égés megfelelő mennyiségű égést tápláló levegőhöz jusson. BIO tűztér esetén a levegő szelep teljesen, hagyományos tömör falú tűztér esetén a tűztér ajtó ujjnyira legyen nyitva.
Helyes méretűre hasított száraz tűzifa és aerodinamikai szempontból megfelelően méretezett kályha esetén, berakott famennyiség függvényében a tüzelés 30 perc és 1,5 óra közötti időt vehet igénybe. Amint már csak apró (maximum 1-2 cm hosszúságú), kék színű lángok láthatóak az izzó parázs felett, az égés levegő ellátását teljesen elzárjuk (BIO tűztér esetén a szelepet, hagyományos tűztér esetén a tűztér ajtaját teljesen bezárjuk). Tilos lezárni a kályhát, ha a tűztérben még pár cm-nél nagyobb, sárga lángok láthatóak!
A következő begyújtásig nincs más dolgunk, mint élvezni a kályha nyújtotta egyenletes, sugárzó meleget. A következő begyújtás az igényeink szerint, az előzőtől számítva 12-36 óra múlva esedékes.
Amennyiben kályhánkat a fentiek szerint használjuk, az biztos rengeteg élvezetet fog nyújtani számunkra, élettartama a lehető leghosszabb lesz, és a tűztér ajtó üvegje sem fog soha kormolódni.
A jó minőségű hasáb tűzifa csak nagyon kis mennyiségű hamut hagy maga után. A begyújtás gyakoriságának függvényében 2-4 hetente el kell távolítani a tűztér aljáról a hamut, amikor az már megtöltötte a tűztér ajtó küszöbe alatt kialakított hamuteret. Erre a célra a legegyszerűbb egy fém vödröt, és egy lapos aljú hamu-kiszedő lapátkát használni. Az ergonómikusan megtervezett fatüzelésű kályha ajtajának küszöbe pontosan vödör magasság fölött van, így a hamu szemetelés nélkül kiszedhető. Ebben az esetben teljesen felesleges - és abszolút nem is praktikus - hamuporszívót használnunk.
A tiszta fahamu sokféleképpen hasznosítható. Ha már megújuló energiahordozóval – tűzifával – fűt egy környezettudatos kályhatulajdonos, akkor a fahamut se dobja el a kommunális szemétbe! Felhasználható a járda csúszásmentesítésére, készíthető belőle szappan vagy mosószer, de a legkönnyebben a kiskertben használhatjuk. A fahamu magas kálium és egyéb ásványi anyag tartalmának köszönhetően, és mert számos kártevő távol tartható vele, a biogazdálkodók számára, körültekintően alkalmazva, igazi kincs. Így ha mi magunk nem is tudjuk felhasználni, biztosan találunk olyan biogazdálkodót, aki szívesen átveszi.
Tilos fatüzelésű kályhában a tűzifán kívül bármi mást égetni. Különösen nagy kárt okozunk a műanyagok, ruhaneműk elégetésével, de szenet, lignitet se égessünk benne. Még a vegyes tüzelésre épített kályha élettartamát is töredékére csökkentheti a szénnel, lignittel való tüzelés, nem is beszélve arról, hogy mennyit ártunk vele a környezetünknek!
A szezonban történő első begyújtáskor, vagy hosszabb távollét után érdemes a kéményben található, a füst távozását akadályozó hideg légdugó miatt a kéményt előfűtenünk. Ehhez ki kell nyitni a kémény alsó tisztító nyílását, és 2-3 összegyűrt újságpapír lapot a kéménybe helyezve meggyújtjuk azokat. Ezután már begyújthatunk a kályhába. Ha a kályha begyújtáskor az ajtaján keresztül a szoba irányába füstöl, akkor mindig jusson eszünkbe alkalmazni ezt az eljárást (vagy kapcsoljuk ki a konyhai páraelszívót)! Egy korszerű kályhába hidegindító szelepet épít a kályhás, szükségtelenné téve a kémény külön történő előmelegítését.