A tűzifa víztartalma

A tűzifa víztartalma nagy hatással van az égés minőségére, ezen keresztül a pénztárcánkra, a kályhára és a környezetünkre.

A fa égésekor a fában maradt extra víztartalom gőzzé alakítására fordított energia veszteségként jelentkezik. Másrészt az előbbi folyamat csökkenti az égés hőmérsékletét, így a magasabb gyulladási hőmérsékletű éghető összetevők nem fognak elégni, hasznosítatlan energiájuk további veszteség. Az előbbi okok miatt a frissen vágott fa fűtőértéke a légszáraz fa fűtőértékének fele vagy akár harmada.
A pénztárcánkon kívül még nagyobb veszteség éri a környezetünket, hiszen az éghető, de a kéményen át így elégetlen formában távozó anyagok - mérgező szénmonoxid és rákkeltő koromszemcsék - a környezetünkre és egészségünkre is károsak.
A nem térfogat, hanem súly alapján vásárolt vizes fával még ennél is rosszabbul járunk, hiszen a fűtőértéket csőkkentő vízért - a fa árán felül - még fizetünk is.
A vizes fával való tüzelés ezen kívül a kályhánkat is tönkreteszi. Vizes fát tüzelve a tökéletlen égés miatt visszamaradó korom, kátrány lerakódik a kályha belső felületein, eltömítve a füst számára kialakított járatokat, másrészt hőszigetelő réteget alkotva megakadályozza, hogy a kályha hőtároló falazata átvegye a forró füstgázok energiáját. Így a kályhánk nem fog megfelelően fűteni, a dugulás miatt pedig akár teljesen működésképtelenné válhat. Jobb esetben egy tisztítással többé-kevésbé lehet orvosolni a problémát, rosszabb esetben csak a kályha elbontásával és újjáépítésével.
Ne higgyünk a rafinált tűzifa kereskedőknek, akik nagyobb haszon reményében, különböző hamis magyarázatokkal megpróbálják elhitetni, hogy a vizes fával hatékonyabb fűteni!

A gyakorlatban fűtésre alkalmas száraz fát venni nem tudunk (bármit állítson megint csak az a bizonyos kereskedő). Ezért a fűtésre használt tüzelőnket jó előre be kell szerezni. A fa két év száradás után éri el azt az állapotot, hogy már nem szárad tovább. Szabadban, fedetlenül tárolva 20%, fedett de szellős helyen 10-12% lesz a fa végső víztartama.
A legjobb megoldás, a tűzifánkat felhasználás előtt 1,5-2 évig, méretre vágva, felhasítva, fedett, de széljárta, optimális esetben déli fekvésű tűzifa tárolóban tároljuk. A jó tűzifa tároló tehát két fűtési szezonra való fát képes befogadni. Elegendő hely birtokában könnyedén építhetünk vagy építtethetünk ilyet. A fűtési szezon folyamán megüresedő helyre, a következő szezonra megmaradt fa mellé, a fűtési szezon végén mindíg szerezzük be a következő utáni szezonra való fát.
Ha ennyi helyünk nincs, elegendő egy szezonra való tűzifát tárolnunk. A fűtési szezon végére megüresedő helyet viszont tavasszel feltétlenül töltsük fel a következő szezonra beszerzett, felvágott, hasított fával. Így ugyan nem fog a lehető legjobb mértékben kiszáradni a fánk, de már kályhában való tüzelésre alkalmas lesz. 20%-nál nagyobb nedvességtartalmú fát semmiképp ne rakjunk a kályhyába, mert tönkretesszük vele!.

Manapság szinte minden nagyobb barkácsáruházban, vagy az interneten számtalan helyen könnyedén és olcsón vásárolhatunk fanedvességmérőt. Segítségével gyerekjáték a tűzifa nedvességtartalmának ellenőrzése a felhasználás előtt. Fontos, hogy a mérés előtt hasítsunk ketté egy nagyobb hasábot, és a frissen hasított felület közepén, 3-4 helyen mérjük meg a nedvességet, a mérőtüskék beszúrásával. A kijelzett értékek átlaga lesz az adott hasáb nedvességtartalma.

Magyarországon elsősorban akác, bükk, tölgy és cser tüzelőt kapni. Mindegyik kiváló tűzifa, közülük az akác és a bükk gyorsabban, a tölgy és a cser lassabban szárad. Az első fűtési szezonra, amikor kevesebb az időnk a felhasználásig, az előbbi kettő közül érdemes választani, vagy végső soron az első szezonban inkább fabrikettet is lehet használni.


Ime néhány kreatív ötlet a sok szabadidővel rendelkezőknek. Az eredeti gyűjtemény